Eddig (ill. igazából még most is) elkerülték az otthont az újgenerációs konzolok. Nem is nagyon foglalkoztam velük. Az 576 Kbyte aktuális számában viszont NAGYON megtetszett a Muramasa című mászkálós játék, gyönyörű festett hátterekkel. Én kérem Amigán nevelkedtem. Ez a stílus tette naggyá magát a gépet. A Shadow of the Beast triológia, a First Samurai és a a többi gyöngyszem azóta is a kedvencem. Nagyon megörültem, hogy van még a minőségi követője. ezen játékoknak HÁT VAN! Nem kicsit, NAGYON! A Muramasa nem egy játék, hanem egy életérzés, egy fájdalmas gyönyör a szemnek, mert sajnálom az összes apró lépést, mert meg állnék, hogy gyönyörködhessek a műben. Mert lehet gyönyörködni a Doplhin emulátornak köszönhetően. Egy alsó kategóriás 2 magos procin is fixen 50 fps-el megy a 3D hiánya miatt. Az Xbox360 kontrollert is nagyon szépen kezeli. 16:9-ben, egy álom. Kár, hogy PC-re nincs ilyen...
1 megjegyzés:
Linket, linket!
Megjegyzés küldése