Mindenféle

Véget értek a kirándulások, voltunk Csolnokon, Dorogon, Esztergomban, a Búbánat-völgyben, Budapesten (2x-er is, másodjára Frodóval a Camponában), közben meg mint a képen is látható nagy hordákban túrórudi nyomja le a napot. :) (Ez már Kanizsa, tegnap este) Sajnos Demoscene Art Book-om még most sincs, valami pénzügyi zavar miatt, de talán nemsokára.
Második pesti kirándulásunkkor kivételesen CSAK NORMÁLIS EMBERREL TALÁLKOZTAM! (Ez akkora élmény volt, hogy szerintem meg is jegyzem egy életre.) Hogy miért? Az emberek átadták a helyüket a villamson, mert látták, hogy gyerekkel vagyok. A buszmegállóban feltett iránymeghatározási kérelmemet, helyesen értelmezték, és a megfelelő irányba orientáltak. A Tropikárium biztonsági őre udvariasan beszélt nem csak velem, de még 30 db értelmi fogyatékossal is (nem elírás, valami otthonból jöhettek), akik a sorban álltak. Nem löködött el senki a cápák elől, pedig sokan voltak. A TESCÓ-ban a pénztáros kellemes hétvégét kívánt! A Mclaren-es autó mellet simán fényképezhettem Frodót, pedig el is zavarhattak volna. A Libriben elmehettünk WC-re :) A kávézóban nem fintorogtak akkor sem, ha a fiamnak csak 1 gombóc fagyit kértem... És legfontosabb, elvesztettem a kis barna noteszem az összes bankkártyával együtt! Fél óra keresés után egy jó ember simán a kezembe nyomta, hogy én vesztettem el, és most ugye megvan!!!! (Örök hála neki, meg a fentieknek!) A visszafele vonaton is volt helyem, pedig tele volt a szerelvény! Egyszóval kinevezem AUGUSZTUS 11-ét a NORMÁLIS EMBEREK NAPJÁNAK! Minden napomnak ilyennek kellene lennie...